Back to top™
2011. január 2., vasárnap, 9:36 du., 0 comments
Rizskisasszony holnaptól megint visszavonul padot rágcsálni. Nem mondhatnám, hogy van hozzá hangulata. :S
Ez a pár nap, karácsony után, leginkább, olyan volt, mint a vihar utáni csend. De még így is sokkal izgalmasabb a tarczys mindennapoknál. >.<
A szilveszterem sem volt nagy durranás. Anyumék miatt nem tudtam menni Nipponra, úgyhogy félig meddig velük szilvesztereztem. Persze szinte egész éjjel fent voltam msnen, annyira nem tudtam magammal mit kezdeni. Beszéltem Lilyvel is.. jó sokat és jó sok mindenről. ^^ végül, ott lyukadtunk ki, hogy közölte, inkább nem akar velem lefeküdni, mert fél, hogy a dolgok közepén, közlöm hogy "meguntam, hagyjuk abba". Hát sajnálom, hogy mindig azt mondom amit gondolok. x3
De legalább jó kedvem volt. : D
De legalább jó kedvem volt. : D
Először csak kicsit, aztán meg nagyon. (A pezsgősüvegek tartalomcsökkenésével egyenes arányosságban :$)
Végül, ha csak reggelre is, de sikerült elérnem, amit elhatároztam : olyan részegre ittam magam, hogy se láttam, se hallottam. x3 A hajnalból igazából nem sok mindenre emlékszem. De nem merem megkérdezni, hogy megint miket csináltam... anyumék is inkább bölcsen hallgatnak arról a bizonyos éjszakáról O.o..
Szóval fura lesz ezután visszacsöppenni, a közé a 14+1 elmebeteg közé... De ha leszámítjuk a fevételi vizsgákat, a hajnali táncpróbákat, a melóhegyeket, na meg persze a kis Szuperhősünket és a házisárkányát, akkor nem is olyan rossz, hogy vissza kell mennem.
Az osztályomat akkor is nagyon szeretem, és örülök, hogy ilyen kedves, viszonylag normális, és csak mérsékelten szexmániás emberekkel vagyok összezárva. És több mint valószínű, hogy jövőre még hasonló légkör sem lesz majd körülöttem, szóval igyekszem értékelni az együtt töltött időt. ^^ ♥
És persze a felvételi vizsgák mellett az OZ koncert is közeledik *-* Úgyhogy talán mégsem alakul olyan szörnyen az év első hónapja, csak az első fele lesz húzós, de az nagyon. Szurkoljatok nekem onegaishimasu : 3
Címkék: 2011, holnap, január, suli, szilveszter
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.