just need it.
2011. július 2., szombat, 12:24 de., 0 comments
~
Ma gondoltam egyet és vettem egy dobozzal.
Újra.
Részben azért, mert imádom az ízét. És megint megkaptam azt a két órányi eufóriát. Amikor a füst eltömíti a torkomat, beleivódik a hajamba, a bőröm pólusaiba. Az egész lényem szivacsként szívta magába a nyugalmat.
[ Hogy stresszelnék ? ..áá dehogy.. ]
Bűntudat, bűntudat, bűntudat.
Bár egy valakit biztosan boldoggá teszek ezzel.
Az emberek felfoghatatlanul önzőek. Én legalább, csak magamat kínzom, magam miatt.
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.