Forest inside
2011. augusztus 18., csütörtök, 10:02 du., 0 comments
Mai felfedezésem, hogy rengeteg időt tudok azzal tölteni, hogy arról vitatkozom magammal, vajon okos dolog-e rájönni, hogy hülyevagyok? Meg azon, hogy okos dolog-e ennyit gondolkodni. Ahogy egyre inkább belegabalyodok az idiotizmusomba, az eredetileg világos dolgok, összetetett filozófiai fogalomhalmazokká csúcsosodnak. És még csak hétezer év sem kell hozzá. Csak kétegész öt perc.
Pedig, mindössze ennyi lenne az egész:
Nem mentek be, mer' nem mentek be.
[Szeretünk Stand Up Comedy :3]
Hmm.. régen ettem már tejcsokis epret. Vajon milyen lehet cigarettával?
Annyi mindent nem próbáltam még ki. És nemsokára vége a nyárnak. Aztán vége lesz a következőnek és a következőnek és a következőnek... Hiába van belőlük végtelen.
Kicsit élni akarok még. Úgy igazán. Siettetni akarok mindent. Lehet, hogy ez felesleges, mert addig maradhatok ilyen ostoba, amíg akarok, aztán pedig, már nem lesz szükségem semmilyen hatásvadász, magamutogató megnyilvánulásra. De egyenlőre nem tudom megérteni. Mert hát ugye ostoba vagyok. :')
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.