2011. október 2., vasárnap, 11:09 de., 0 comments
Nem számít, hogy 10-15 év múlva, hol fogok élni, nem számít miből, és mennyiből, hetente legalább egyszer, venni fogok egy rakat vonaljegyet és egész éjjel utazgatni fogok, egy lerobbant, benzin- meg tahóságszagú, összefirkált ablakú, szakadozó üléshuzatokkal teli buszban, fel-alá a városban.
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.