2011. november 21., hétfő, 8:36 du., 0 comments
Nem fogok úgy járni, mint egy elmezavaros strucc, aki a fenekéig érő hóba dugja bele a fejét, és még a szemeit is nyitva hagyja közben. És nem próbálom belepréselni magamat olyan fekete lyukba, amit már kivontak a forgalomból.
Ki fogom élvezni a most, minden olyan árnyalatát, amit elérhetek anélkül, hogy a végén segítséggel kellene visszarántanom magam.
még a semmit is körül lehet írni.
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.