2011. december 7., szerda, 12:37 de., 0 comments
Körbefutom érted a világot, telehordom homokkal a Fekete-tengert, minden növény nevét megtanulom, minden rovarfajt felfedezek. De téged azért majd kikerüllek. Szépen, csöndesen elosonok a hátad mögött, aztán meg pattogok tovább, át az összes szerencsétlen nevű hegységrendszeren, mint egy hülye bolha.
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.