szerintem már megint feltaláltam egy új szót
2011. december 18., vasárnap, 9:11 du., 0 comments
Még három nap,
és aztán csend lesz.
Hajnalhasasztó, birkabégető, gumilyukasztó ősz-csend,
holott túlvagyunk már az őszön, a szerelmen, a virágokon is.
De néha még mindig,
valahonnan felsikolt,
s dühvel a falakon végigkapar.
Szeretettel ment el,
gyűlölettel jött vissza egyhamar.
Enyém leszel juhar szagú május;
előbb, vagy utóbb, de enyém leszel.
Én leszek az enyészeted,
ott, ahol már senki sem lát,
rőzsedombon égetlek el.
Nem találom se az utolsó fél üveg tustintámat, se az utolsó két szál cigimet. Aki látja őket visítson.

Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.