2012. március 26., hétfő, 8:43 du., 0 comments
még didergő tavaszbanüres pohárba mártott illat az ég
és borostyán az ereszen, ami a tejútra fut.
ami nem vár senkire
és amíg van, csak lenni tud.
üres pohárba mártott illat az ég
és borostyán az ereszen, ami a tejútra fut.
ami nem vár senkire
és amíg van, csak lenni tud.
Eszter vagyok. És most már nagyon sok ideje gondolkozom azon, hogy mit írjak még le, mert engem tényleg érdekelni szoktak az emberek és azt akarom tudni róluk, amit ők tudnak magukról, legelőször. De én nem tudok ide mit írni. Ha madarakat látok, azt mondom Hitchcock, ha kóbor macskát akkor azt, hogy Schrödinger. Ez valami reflex. És nagyon szeretem Kosztolányit. Minden más változik.